Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Fokél Szabad Stílusú Kézifegyver Sport Egyesület.

A Fokél Szabad Stílusú Kézifegyver Sport Egyesület  2009. szeptember 26-i Közgyűlése az alábbi egységes szerkezetbe foglalt újraalkotott alapszabályt fogadta el.

I.

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve:                           Fokél Szabad Stílusú Kézifegyver Sport Egyesület

    Az Egyesület rövidített neve: Fokél SE

2. Az Egyesület székhelye:                   1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor Út 7 V / 31

3. Az Egyesület működési területe:       Magyarország

II.

Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja:              
  

- Ókori , középkori, kézi fegyverek használatának felelevenítése, használatuk kutatása, használatuk gyakorlása, használatuk oktatása.

- Különböző korok különböző stílusú harci technikáinak kipróbálási lehetőségének biztosítása.

- Önálló kézifegyveres harcművészeti stílusok és technikák kialakítása

- Különböző korok kard és íj típusainak megismertetése

- Tradicionális íjászat gyakorlása, oktatása

- Tradicionális vívás gyakorlása, oktatása, különböző korok és tájegységek fegyvereivel

- Fiatalok testi és szellemi fejlődésének elősegítése, történelem iránti érdeklődés felkeltése

- Kézifegyverekkel történő közelharc elsajátítása ( fa eszközökkel )

- Ezeken keresztül történő önfegyelem, önismeret, önkontroll, intelligencia kifejlesztése

- alkotó közösség kialakítása

- táborok szervezése

- kézműves foglalkozások ( bőrözés, faragás, festés stb )

                                           

2.  Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
14. sport (a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével)

3. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben, interneten való közzététel útján biztosítja.
4.  Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
5.  Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
6.  Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
7.  Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.


3 Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki/amely a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat és rendelkezéseit elfogadja és az alapszabályt alapításkor aláírja, illetve későbbi belépésekor tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(3) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(4) Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.

(5) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést.

(6) Az egyesületi tagság megszűnik:

- a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- kizárással,
- ha az Egyesület megszűnik.

(7) Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
(8) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(9) A közgyűlést az általános szabályok szerint kell összehívni azzal, hogy a meghívóhoz csatolt mellékletben pontosan körülírva meg kell jelölni azokat a kötelezettségszegéseket, amelyek miatt az egyesület a tagot kizárni javasolja. A meghívóban nem szereplő kötelezettségszegést a közgyűlésen tárgyalni nem lehet. A közgyűlésen megjelent, kizárási eljárás alá vont személy részére lehetőséget kell biztosítani, hogy a vele szemben felhozott kifogásokra szóban védekezhessen. A közgyűlés a szabályszerűen (tértivevénnyel igazoltan) értesített személy távollétében is dönthet a kizárásról. A közgyűlési határozatot írásban, tértivevényes levélben kell megküldeni az eljárás alá vont tag részére. A levélben a kizárt tagot tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségre is.
(10) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alap-szabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

 


4.  Tagsági jogok és kötelezettségek:

(1) Az Egyesület tagja jogosult:

- részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
- a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,
- a tagok választhatnak és választhatók. A nem természetes személy tagok az egyesület működése során törvényes képviselőik útján járnak el.

(2) Az Egyesület tagja köteles:

- az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,
- az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni,
- a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,

(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
(4) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

 

5 Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok:

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, a három tagból álló Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök (8. §), a további elnökségi tagok (alelnök, titkár).

(2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja kizárólag egyesületi tag lehet.

(3) Az Egyesület legfőbb, illetve vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


6 A Közgyűlés:

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés). Az Elnök a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a ok és cél megjelölésével, vagy a tisztségviselők bármelyike azt írásban kéri, vagy a bíróság elrendeli (rendkívüli közgyűlés). A rendkívüli közgyűlés kezdeményezése esetén az elnök köteles a kérelem jogszerűségét haladéktalanul megvizsgálni, és jogszerűsége esetén a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra úgy kitűzni, hogy a meghívók szabályszerűen kézbesíthetők legyenek. A közgyűlést az Elnök vezeti, és gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása,
b) Az éves költségvetés meghatározása,
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása,
e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása,
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása, visszahívása

(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A közgyűlés időpontját a közhasznú szervezetek beszámolási kötelezettségéről szóló jogszabályokban meghatározott időpont figyelembe vételével kell meghatározni. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal, átvételt igazolható módon, meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az elmaradt közgyűlés időpontját követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni. A megismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni, a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetéssel. A közgyűlés nyilvános.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), d), e) és f) (ezen belül kizárólag a visszahívás) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség tagjai és az elnök visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha a tisztségviselő jelen Alapszabályban vagy jogszabályban meghatározott, tisztségéből eredő kötelezettségeit megszegte. A közgyűlésen lehetőséget kell biztosítani a tisztségviselő részére, hogy a vele szemben felhozott kifogások ellen szóban védekezhessen. A visszahívásra vonatkozó döntés meghozatalakor a visszahívni kívánt tisztségviselő szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(7) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
(8) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
(9) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni, a bevezetést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, (illetve ha lehetséges személye) megállapítható.
(10) A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök és két hitelesítőnek megválasztott két hitelesítő tag írja alá.

 

7 Az Elnökség:

(1) Az Egyesület vezető szerve a három tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választja.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok mindegyike jelen van. Az ülések nyilvánosak.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, kivéve ha jogszabály minősített többséget ír elő. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
c) az ügyrend elfogadása,
d) tagfelvétel jóváhagyása,
e) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
f) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával, lemondásával, a megbízás időtartamának lejártával és jogszabályban meghatározott kizáró ok bekövetkeztével is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
(7) Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor lemondhat.

(8) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
(9) Az elnökségi ülésről felvett jegyzőkönyvet mindegyik tag aláírja.

 

8 Az Elnök:

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő.

(2) Az Egyesület képviseletére az elnök egyszemélyben  önállóan jogosult.

(3) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.


(4) Az Elnök hatásköre és feladatai:

- az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
- a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
- a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról való gondoskodás
- az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
- az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
- az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és - ha lehetséges - személye megállapítható,
- éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
- az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére, a személyiségi jogok és az adatvédelem figyelembe vételével
- a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
- a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján (www.arpadnepe.uw.hu) nyilvánosságra hozza.


9 Az Alelnök:

Az alelnök helyettesíti az elnököt, ha feladatai ellátásában akadályoztatva van. Egy évet meghaladó, tartós akadályoztatás esetén új elnököt kell választani. Ezen közgyűlés összehívásával és levezetésével kapcsolatos feladatok ellátása is az alelnök kötelessége.


10 A Titkár:

Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli, ellátja a pénztárosi feladatokat.


11 A Felügyelő Bizottság:

Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges, ilyen szervet a közgyűlés nem hoz létre. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.

 

12 Az Egyesület működése és gazdálkodása:

(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) A közhasznúsági jelentést, valamint az Egyesület működésével, szolgáltatása igénybevétele módjával, beszámoló közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot a székhelyén található hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, illetve a honlapján történő megjelentetéssel biztosítja. A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a meghozataluktól számított 15 napon belül a hirdetőtáblán kifüggeszteni, illetve az egyesület honlapján közzétenni.

(3) Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, így a közhasznúsági jelentésbe is, bárki betekinthessen. A betekintési igényt az elnök részére írásban kell megküldeni. Az elnök a betekintést hatósági határozatban felhatalmazott szerv vagy személy számára a határozatban megjelölt határidőn belül, más esetében pedig a kérelmezővel történt megállapodáson belüli időben köteles biztosítani.

(4) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

(5) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(6) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(7) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(8) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

(9) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit az egyesület honlapján útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(10) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(11) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(12) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(13) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

(14) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

(15) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

 

13 Az Egyesület megszűnése:

(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.

(4) Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.


(5) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.


14 Záró rendelkezések:

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok Budapesten, 2009. szeptember 26. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
(3) Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Bíróságnak az Elnök köteles a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtani.
Kelt: Budapest, 2009. szeptember 26.


........................................
elnök



Ellenjegyzem: